
Anyaságról, családról, örömökről, nehézségekről, gondolatokról, mindennapjainkról...ŐSZINTÉN
Hiszti, üdv a családban!
Képzeljétek új családtagunk van ...... Mr. Hiszti :)))) ÁÁÁÁÁÁÁ!
Valószínű minden gyereknél eljön ez az időszak, amikor elkezdi bontogatni a szárnyait és érvényesíteni akarja akaratát, de mi van akkor, ha nem az van amit Ő akar vagy éppen nem akkor amikor ő akarja? HISZTI! Mi van, ha elgurul a labda, de nincs kedve érte menni, én meg nem megyek érte? HISZTI! Mi van, ha nem engedem, hogy a cipőt rágcsálja? HISZTI! Mi van, ha nem engedem, hogy a laptopomat átvizsgálja? HISZTI! És még sorolhatnám a példákat, de elfogyna a megengedett karakterszámom :) Bevallom, azt nem gondoltam, hogy nálunk már 14 hónapos korban felüti a fejét. Én 2 éves korra számoltam, bár lehet - nem, most már biztos -, hogy naív vagyok :)
Többször is említettem már az előző cikkeimben, hogy a következetes gyereknevelés híve vagyok, ezáltal nálam, hisztivel semmit nem lehet elérni. Olyankor el is magyarázom Zénónak, hogy butaság amit csinál, mert nincs értelme, semmit nem ér el vele és a végén még rossz kedve is lesz tőle, úgy hogy jobb, ha befejezi. Nem tudom, hogy ti hogyan kezelitek a hisztit, és milyen trükkjeitek vannak, én több praktikát is bevetettem már és olvastam is szuper ötleteket és úgy gondoltam, hogy megosztom veletek, hátha valakinek ad egy-két ötletet. (Én is várnék ám ötleteket tőletek, sosem elég belőlük :) )
Tippek és trükkök :)
1. Hagyjuk rá a gyerekre a hisztit és ne foglalkozzunk vele - ez nálunk általában beválik, és egy idő után abbahagyja, de az idegeim nem mindig bírják :(
2. Van a hasrafekvős hiszti is, utcán, bevásárlás közben, bárhol és bármikor :)) . Olvastam egy cikket erről (nálunk még ilyen nincs, de próbálok felkészülni), hogy az anyuka ugyanúgy hasra vágta magát, mint a gyerek, hisztit szimulálva. A gyerkőc annyira meglepődött ezen, hogy abbahagyta a hisztit. :)))) Minden tiszteletem az említett anyukáé! :) Nem tudom, hogy hányan csinálnánk meg....
3. Nálunk olykor a hisztihez, csapkodás, pofon és hajhúzás is társul. Volt, hogy ugyanazt csináltam, mint ő. Én is meghúztam a haját, rácsaptam a kezére (itt szögezném le, hogy nem verem a gyereket és semmit sem erősen csináltam!!). Volt, hogy meglepődött és abbahagyta és volt, hogy röhögött..... Bakker.
4. Van olyan, hogy nincs hiszti, csak azt hiszi, hogy harapni, meg ütögetni mekkora poén.... de miért is?!
Összességében az válik be nálunk, hogy fejmosást tartok. Leszidom, hogy miért kell minden nap többször eljátszani ezt a hiszti dolgot, amikor semmi eredménye nincs. Ilyekor beteszem az ágyába, hogy gondolkodjon el a történteken. Konkrétan azon, hogy nem szép dolog a csapkodás, ütögetés, rombolás stb., semmi értelme a cirkusznak és fáj nekem, ha pofoz, húzza a hajamat vagy éppen tépi a bőrömet. Miért bánt, ha én sem bántom. Ez így nem igazságos. Tudom, hogy kicsi még, de nekem úgy tűnik, hogy ért mindent. Szinte hihetetlen. Kis idő után bemegyek a szobájába, hogy elgondolkodott e történteken. Ilyenkor odabújik hozzám :) . Egy amolyan "bocsi" bújás, olyan őszinte :) Imádom :)
Nem tudom, hogy Ti, drága Mamitársaim hogyan kezelitek a hisztit, van e folyton türelmetek a játszmákhoz, de sajnos nekem néha eldurran az agyam és akkor kiabálok. Tudom, hogy nem a legjobb megoldás, de akkor már nem bírom tovább. Mondjátok légyszi, hogy nálatok is van ilyen! Légyszi :)
Összességében amíg világ a világ, hiszti volt, van és lesz is. Mamik! Xanax-ra fel! :))))))))))