Anyaságról, családról, örömökről, nehézségekről, gondolatokról, mindennapjainkról...ŐSZINTÉN


Szar anya....... avagy az (elő)ítéletek hálójában

Szar anya....... avagy az (elő)ítéletek hálójában

Régóta érik bennem ez a bejegyzés, hetek óta pörög az agyam, hogy hogyan is tudnám Nektek leírni amit gondolok az előítéletekről. A játszótéren olyan sztorikat és bírálásokat hallani, hogy beindult a gépezet és elkezdtem ezen a témán gondolkodni, hogy mitől is rossz egy anya...., ha rossz egyáltalán?

Olyan könnyen ítélkezünk, mi, lányok, nők, anyák, asszonyok és nagymamák (a pasikat a téma általában nem érdekli :), mi vagyunk inkább kritikusabbak anyatársainkkal szemben). Olyan könnyen rámondjuk a másikra, hogy "szar anya", pedig nem sokan látunk bele teljesen egy másik család életébe, csak a felszínt kapargatjuk....

De mit is jelent konkrétan, hogy rossza anya? Tudom, mindenkinek más az értékrendje, de azért kicsit had boncolgassam. Az én értékrendem szerint ott kezdődik, ha valaki folyamatosan nem foglalkozik a gyerekével, folyton nagyszülőknél van (itt természetesen nem arra gondolok, hogy anya-apa dolgozik és a gyerek nagymamázik), lepasszolja őt, míg anya vígan éli világát. Nálam ez főbűn (persze a verés a legfőbb bűn, de arról itt nem szeretnék írni, mert maximálisan felháborít). Áruljátok el, hogy minek akar valaki gyereket, ha utána nem (alig) foglalkozik vele, szegény gyerek nem is tehet róla. Aztán később csodálkozik anya, ha a gyerek csíntalansággal próbálja magára vonni a figyelmet... Tudom, a társadalom nyomja, hogy egy kapcsolatból házasság kell hogy legyen, majd gyerek. De bakker, mérlegeljünk már! Azért ne vállaljon valaki gyereket, hogy "csak" legyen....

Tudom (és hallottam is), hogy sok anyuka szerint már az is "rossz anya" számba megy, aki hagyja tv-t nézni a pici gyerekét, aki olykor előregyártott gyümölcspürét és főzeléket ad, aki csokit ad a gyereknek, aki nem bio cuccal fürdet/etet/öltöztet, aki nem halmozza el a gyereket a 66. értelmetlen játékkal, aki a gyermekével alszik és nem külön szobába, akiknek nincs napirendje, aki nem kezdi el már 5-6 hónaposan a hozzátáplálást és még sorolhatnám. Ez most komoly? Ennyire felszínes világban élünk? Ez a központi kérdés és ezek számítanak amikor előítéleteket gyártunk? Ez egy vicc. Tudom, ítélkezni könnyű (olykor nekem is megvan a saját véleményem), de kicsit nézzünk körül a világban, a környezetünkben és gondolkodjunk el. Nem az a tragédia, ha csúszik a hozzátáplálás vagy tv-t néz a gyerek, hanem ha valakinek beteg a gyerkőce vagy bármelyik családtagja és nem tud segíteni a szerettein. Na az tragédia.

Nálunk Zénó (17 hónapos) kedvenc filmje a Nanny McPhee és a nagy bumm. Ámulattal üli végig az egész filmet! A film arra tanít, h kérem-köszönöm, szót kell fogadni, le kell feküdni amikor mondják, fel kell kelni amikor mondják :)  Ilyenkor mindig eszembe jutnak a tv ellenes anyukák, akiket innen csókoltatok és üzenem, hogy szerintem ettől a gyerekem normálisan fog fejlődni és nem lesz neki ártalmas a sok inger a tv-ből...... habár "nem biztos, hogy felér" egy zsúfolt játszótér ingereihez :) Persze azt is szeretjük :) Ja és majd elfelejtettem, hogy Zénó szereti a Kubu, Mogli és Dm-es gyümölcspépeket a rendes gyümölcsökön kívül és idáig a marha káros kőolajszármazékos gyógyszertári fürdetővel fürdettük a gyereket, mert csodákat művelt az amúgy száraz, berepedezett bőrével. 

"Szar anyaságom" csúcspontja pedig, hogy a gyerekem mindezek ellenére makk egészséges, boldog, kiegyensúlyozott baba, aki rendkívül nagy szeretetben, odafigyelésben és harmóniában él :) 

Természetesen mindenki úgy neveli a gyermekét ahogyan jónak látja és biztos vagyok benne, hogy a legjobbat, legszebbet igyekszik mindenki nyújtani a gyermekének, de azért gondoljuk át, hogy kit, miért ítélünk el......

Csodás, ítélkezésmentes napot! :) 

 



Készíts ingyenes honlapot Webnode